Egyes tételekhez szemléltetési feladat is tartozik (operációs rendszerek és tömörítés, webes keresés, e-mail), melyet külön felkészülési idő nélkül, számítógépen, a szóbeli vizsga közben kell teljesíteni.
Téma |
Tartalom |
1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek |
A kommunikáció modellje, gyakorlati példák. Adó, vevő, csatorna. Információ és adat. Kódolás, dekódolás. Jel, kód. Redundancia, haszna és kára, tömörítés és típusai. |
1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek
|
Történelmi számolást segítő eszközök (pl. abakusz, logarléc). Első számológépek (pl. Pascal gépe). Babbage terve programozható számítógépre. Első számítógépek (pl. Eniac). Neumann-elv. Számítógépes generációk jellemzése. Web2 (közösségi web) és web3 (intelligens/szemantikusweb) jelentése, kockázatai (trollok, bérbloggerek, manipuláció, keresőbuborék, profilozás, privátszféra megsértése), védekezés. Az információ értéke (példák: szoftver szerzői jog, privátszféra, adatbázisok). Gyakorlati jogi kérdések (mit szabad le- és feltölteni, másolni; filmek és zenék helyzete). Szoftverek licenszelése: üzleti, shareware, freeware, public domain. Regisztráció és terméktámogatás, aktiválás. EULA. OEM. Szabadszoftver és kapcsolódó licenszek. Groupware. |
2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Logikai műveletek 2.1.5. Bináris karakterábrázolás 2.1.6. Bináris kép- és színkódolás 2.1.7. Kép- és hangdigitalizálás 2.1.8. Tömörített adattárolás |
Analóg és digitális adat fogalma. A digitális adatábrázolás jelentősége az informatikában. Digitális adattárolás mértékegységei (bit, bájt, váltószámok). Digitalizálás (A/D átalakítás, mintavételezés,minőségi kérdések). Bináris számábrázolás: kettes számrendszer, egész számok, fix- és lebegőpontos törtek ábrázolása. Bináris karakterábrázolás: ASCII és kódtáblák, UNICODE, UTF-8. Képdigitalizálás, RGB, CMYK, képdigitalizálás lépései, a digitális kép jellemzése. Vektorgrafika. Képformátumok. Hangdigitalizálás lépései, digitális hang jellemzése (bitmélység, mintavételi frekvencia, csatornák). |
2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A számítógép főbb részei és jellemzői 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik 2.2.4. A számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok |
Neumann-elvű számítógépek általános felépítése: memória, processzor és I/O eszközök szerepe. CPU paraméterei (órajel, adatszélesség, utasításkészlet, magok, segédprocesszorok). Memóriák típusai (ROM, EEPROM, RAM), alkalmazásuk (BIOS, Flash memória, alapmemória), paramétereik (sebesség, kapacitás). CMOS. Cache. Virtuális memória. Monitorok felépítése és működése (LCD, képfrekvencia, felbontás,
pontméret, képátló, E-Ink). Videokártya paraméterei (felbontás,
videomemória, GPU). Csatlakozók a monitoron és videokártyán. Nyomtatók típusai és működésük (tintasugaras, lézer), paraméterei (felbontás, színek, sebesség), összehasonlításuk. Mágneses adattárolási módszerek: merevlemez felépítése, paraméterei
(sáv, szektor, cylinder, kapacitás). Karbantartás, töredezettségmentesítés. EEPROM alapú tárolás: SSD, pendrive. Optikai tárolók: CD, DVD típusai (ROM, R, RW), paramétereik (sebesség, kapacitás), alkalmazásuk. Hálózatok feladatai (erőforrás-megosztás, kommunikáció). Erőforrás-megosztási típusok és alkalmazásuk (kliens-szerver, host-terminál, szerver-munkaállomás). Hálózatok jellemzése: méret (PAN, LAN, MAN, WAN), topológia (busz, csillag, gyűrű), adatátviteli sebesség, vonal- és csomagkapcsolás alkalmazása, átviteli közegek és jellemzésük (UTP, telefonkábel, ADSL, optikai, rádiós), protokoll. Szegmensek összekapcsolása: bridge/switch, router feladata. WLAN. |
2.3. Munkavédelem és ergonómia |
|
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Háttértárak kezelése 3.1.3. Tömörítés 3.1.4. Adatvédelem, adatbiztonság 3.1.5. Kártevők, vírusvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok alapvető szolgáltatásai |
Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai (szöveges, grafikus, egyfeladatos, többfeladatos, egyfelhasználós, többfelhasználós), példák (DOS, Windows, Unix, Linux, OSX, Android iOS). Fájlrendszerek, jellemzésük (könyvtárszerkezet, állománynevek,
állományok típusai, tulajdonságaik), további szolgáltatások (pl. NTFS
jogosultságok, biztonsági lehetőségek). Tömörítés feladata, célja, megvalósítása (gyakorlati bemutató!). Tömörítés típusai (veszteségmentes, veszteséges, melyiket mikor használjuk). Tömörített fájlformátumok. Tömörítőprogramok további szolgáltatásai (darabolás, titkosítás, backup). Az adatvédelem szükségessége. Adatok jogosulatlan hozzáféréstől való védelme (titkosítás, titkosított protokollok és hitelességellenőrzés: https), elővigyázatossági lépések. Jelszóhasználati szabályok. Biztonsági mentés szerepe, lehetőségei (mit, mikor, hová). Kártékony programok: trójai, féreg (e-mail és biztonsági rés féreg), vírus (programvírus, script- vagy makrovírus) jellemzése, terjedési módjaik, védekezési, felismerési és irtási lehetőségek. Adware, spyware, backdoor, rootkit. Antivírusok működése. Hálózati rendszerek szolgáltatásai: file- és nyomtatómegosztás, felhasználó azonosítása (név, jelszó, belépés, kilépés). Felhőalapú számítástechnika (jelentése, szolgáltatásai,előnyök és hátrányok, páldák). |
7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Hálózati alapismeretek 7.1.2. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.3. Állományok átvitele 7.1.4. WWW 7.1.5. Keresőrendszerek 7.1.6. Az internet veszélyforrásai |
Szerver és kliens szerepe az internetes kommunikációban.A TCP/IP protokoll alapjai: IP-cím, domain név, DNS, router szerepe. Virtuális hálózat (NAT). Internet of Things: jelentése, alkalmazási területei, veszélyei. Levelezés: az e-mail szerepe napjainkban, az e-mail-fiók mint azonosító. SMTP, POP3 szerver szerepe, e-mail-cím felépítése.
Cím, tárgy, másolat alkalmazása. Levelezőlisták. Netikett a levelezésben. Összevetés más kommunikációs formákkal. Gyakorlati bemutató: levelezőprogram szolgáltatásainak használata (írás, fogadás, törlés, csatolás, mellékletek) Gmail rendszerrel. A levelező rendszer egyéb szolgáltatásainak bemutatása (fiókok, spamkezelés, címkék, címlista…). Web: szerepe napjainkban. HTTP, HTML, link, URL, cookie (süti) fogalma. Böngésző használata. Szolgáltatások bemutatása (könyvjelzők, előzmények, sütik cache, beállítások…). Portálok, keresőszerverek, kereső kifejezések (összetett
keresés). Online adatbázisok használata. A találatok értékelése hitelesség és
hasznosság szerint. Gyakorlati bemutató: keresési technikák bemutatása (találatok szűkítése, szűrési szempontok, összetett keresés). Az internet veszélyei: spam, hoax, csalás (scam), adathalászat (phishing) működése, védekezés lehetőségei, példák. |
9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma 9.1.2. A könyvtárak típusai 9.1.3. A könyvtár szoláltatásai |
Könyvtár, könyvtári rendszer és a társadalom életében betöltött szerepe. Könyvtár típusai: nemzeti, közművelődési, szak-, felsőoktatási
és iskolai könyvtárak, szerepük. Kölcsönözhető és helyben olvasható
kiadványok. A katalógus szerepe. ETO rendszer. A könyvek elhelyezése, csoportosítása. |
9.2. Információkeresés 9.2.1. Tájékozódás a könyvtárban 9.2.2. Információkeresési stratégiák |
A könyvtár terei: zárt raktári és szabadpolcos rendszer. Számítógépes katalógus használata (keresési lehetőségek műre, szerzőre, téma forrásaira. Összetett keresés). |
9.3. Forráshasználat 9.3.1. Dokumentumhasználat 9.3.2. Kézikönyvhasználat 9.3.3. Forráskiválasztás 9.3.4. Forrásjelölés |
Dokumentumtípusok: írásos, képi, audiovizuális, elektronikus. Nyomtatott dokumentumok: ismeretközlő, irodalmi, lexikon és enciklopédia, bibliográfia, szótár, atlasz, adattár. Napilap, hetilap, folyóirat. ISBN, ISSN. A kézikönyvtár használata (tartalomjegyzék, mutatók). Metaadatok a dokumentumokban. Hagyományos és számítógépes közhasznú információs források. |